Kedves Olvasó!

  Ha a deviza kereskedés iránt érdeklődsz azt gondolom talán a legjobb helyen jársz ezen a blogon. Itt rengeteg tudást és tapasztalatot át fognak adni Neked a szerzők, akik évek óta figyelik a piacokat, kiválóan ismerik a technikai elemzés szabályait és több különböző stratégiát sikeresen alkalmaznak. Ezekről itt nem is beszélnék, inkább általánosan a kereskedésről pár szót.

 Mindannyian más és más elképzelésekkel érkezünk a forex piacra, ami szerintem eleinte egy hatalmas információ massza, érthetetlen-feldolgozhatatlan absztrakt leképezése valaminek amiben sok pénzt sejtünk (remélünk) de azt sem tudjuk honnan kezdjünk hozzá. Azután kezd tisztulni a kép, megismerkedünk alapfogalmakkal, elemzési módszerekkel, stratégiákkal, kezdünk eligazodni a demo chartokon, kipróbálgatjuk kereskedési ötleteinket, elkönyvelünk sikereket és kezdjük úgy érezni igen-igen, ez nekem való! A következő hónapok tanulással telnek, rendszerezzük a megszerzett tudást, felismerünk újabb összefüggéseket, eligazodunk a különböző idősíkok eltérő jelzései között, heti-napi szinten órákat töltünk a monitor előtt és a demo számlánkat szépen hízlaljuk a sikeres kötésekkel.
 És itt jön egy nehéz szakasz a történetben, amikor úgy döntünk eljött az ideje, hogy pénzt is keressünk új tudományunkkal, megnyitjuk az éles számlát, majd meglepetten tapasztaljuk, hogy nem úgy mennek a dolgok mint reméltük. Mi történhetett? Megváltozott a piac? Mégsem jó a stratégiánk? Rendben, van másik... hoppá ez sem olyan szépen működik? Valami gond van, nem értjük miért nem vagyunk ugyan olyan eredményesek mint a demo számlán. Ilyenkor legtöbb esetben nem érdemes hónapokat tölteni a chartelemzés további finomításával, újabb stratégiák keresgélésével, ugyanis az alapvető probléma mi magunk vagyunk. A mélyen belénk rögződött viselkedési mintáink, amelyek gátolhatják a további fejlődést. Ezek pedig a sokszor emlegetett félelem és kapzsiság. Félünk a hibázástól és félünk a veszteségtől . Míg demózunk nyilván ezek szerepe elhanyagolható, hiszen "játék pénzzel" kereskedünk. Miből fakadnak ezek a félelmek és hogyan lehetünk "igazi profik"?

 A probléma gyökere abban a tévhitben van, hogy ha kellő alapossággal elemeztük az árfolyam mozgását, akkor adott esetben tudjuk, hogy merre fog menni az ár. Ezért amikor mégsem úgy alakul ahogy vártuk azt gondoljuk hibáztunk, és ha ezt éles számlán be is kötöttük akkor félünk, hogy az esetleges hibánk veszteséget fog okozni. 

 Ezzel ellentétben amikor profi kereskedővé válunk megtanuljuk elfogadni azt a tényt, hogy soha nem tudhatjuk merre fog menni az árfolyam, csak helyzeteket tudunk azonosítani amikor a valószínűségek erősen elbillennek valamelyik irányba. Ezeket a helyzeteket kell türelmesen megvárni, bekötni a tradet, az adott stratégia szabályai szerint lekövetni, és kiszállni a piacról. Utána pedig az előző kötés eredményétől függetlenül újra és újra megismételni ugyanezt. Így a nagyobb valószínűség sok kötésnél pozitív mérleget eredményez.

 Némiképp magyarázatra szorulhat ez a "soha nem tudhatjuk", hiszen hogyan akarunk pénzt keresni ha nem tudjuk merre megy a piac? Fordítsuk meg a kérdést: hogyan is tudhatnánk? Hány trader keresi a lehetőséget világszerte a piacra lépésre illetve egy-egy folyamatban lévő trade megfelelő zárására, ők mind egy önálló döntéshozó, különböző stratégiák alapján, különböző mentális állapotban és különböző információk birtokában? Miért gondoljuk, hogy tudhatjuk mi lesz ennek a rengeteg önálló döntésnek az eredője? A váratlan hírek, bejelentések piacmozgató szerepéről nem is beszélve. Ugyanakkor a technikai elemzés segítségével találhatunk jellegzetes "mintákat", ismétlődő helyzeteket, amire a traderek többsége hasonlóan szokott reagálni, helyesen fogalmazva tehát azt tudjuk, adott helyzetben (setup) az esetek többségében merre szokott menni az ár. (Ha bárhol, bárkitől is azt hallod, hogy tudja az irányt, nem csak valószínűsíti, azt fogadd nagyon erős fenntartásokkal! Évtizedes tapasztalatokkal rendelkező profi traderek 1-2% kockázatot vállalnak a kötéseiken. Vajon ők nem tudják elemezni a piacot, vagy nem akarnak sokat keresni? Dehogynem. Csak azt is tudják, hogy követhetetlenül sok tényező befolyásolja az ármozgást, ezért valószínűségekben gondolkoznak, meghagyva a lehetőséget mindkét iránynak. Fentiek rövid úton átvezetnek a kockázatkezelés témakörébe, amiről GG ígért egy összefoglalást.)

 Kérlek gondold át mit is jelent ez! Ebből egyenesen következik, hogy teljes bizonyossággal tudhatjuk, az esetek egy kisebb részében az elképzelésünk ellen fog menni a piac, tehát garantáltan lesznek elbukott kötéseink! Felvetődik pár kérdés:

- Kell-e stopot használni ha biztosan tudom, néha ellenem fog menni az ármozgás?  - IGEN!
     Azt hiszem ehhez nincs mit hozzátenni annyira egyértelmű.

- Kell-e félnem a kistopolódástól?  - NEM!
     Próbáld onnan nézni, hogy minden üzletben vannak kiadások! Ha cipőboltod lenne nem félnél, hogy ki kell fizetni az alkalmazottakat. Ha fuvarozó lennél nem félnél, hogy tankolni kell menet közben. Ha a devizapiacon kereskedsz nem kell félned, hogy az esetek valamekkora részében veszteségben kell lezárnod egy kötést! Ez az ára annak, hogy a piacon legyél és a többi esetben amikor a nagyobb valószínűség teljesül ki tudd venni a hasznot. Félelem nélkül kereskedni nem azt jelenti, hogy vakmerően hazardírozva beleugorhatsz a kötésekbe! A megfelelően nagy valószínűséget adó kereskedési helyzetet türelmesen meg kell várnod! Részletes elemzés és az ármozgás sajátosságainak ismerete nélkül a valószínűség nem a Te oldaladon áll. De ha a munkát gondosan elvégezted, akkor igen.

- Hibáztam-e pusztán azért mert nem az elemzésem szerinti irányba mozgott az ár?  - NEM!
    Hiszen én csak azt tudom megállapítani, előállt egy jól körvonalazható helyzet amelyben valamelyik irány valószínűsége megnőtt, legalábbis egy időre, bizonyos feltételek meglétéig. Ennek a helyzetnek a pontos ismerete természetesen elengedhetetlen, tehát ha sok kötésre sem teljesül az elvárt mozgás akkor felül kell vizsgálni mi volt az oka. Figyelmetlen elemzés, "megelőlegezett" setup, ami csak majdnem olyan, vagy valóban igazítani kell a belépési feltételeken.
 
 Azt gondolom meghatározó jelentőségű ezeket a dolgokat tisztáznunk magunkban ahhoz, hogy hangulati kilengéseink ne tudják rontani a teljesítményünket. Személyes célom elérni azt az állapotot, amikor nem tud kiváltani semmilyen érzelmi reakciót bennem a passzív várakozás, kistopolódás, vagy nagy nyerőben lezárt trade. Végzem a munkát és kész. Elégedettséget pedig abból akarok meríteni, hogy visszanézve a kötéseimet el tudjam mondani: igen, pontosan a tervem szerint jártam el.

  Feltételezhetjük Te sem vagy mentes ezektől a problémáktól, de ez ne vegye el a kedved! Használd ki a lehetőséget amit GG és szerzőtársai nyújtanak, fogadd meg a tanácsaikat, vedd a fáradtságot és szerezd meg a szükséges tudást, és közben dolgozz folyamatosan a trader attitűdöd fejlesztésén, hogy azt a tudást a gyakorlatban is sikeresen tudd alkalmazni!

  (a téma részletesebb kifejtését megtalálod Mark Douglas: Trading in the Zone c. könyvében)

Somos Gábor

A bejegyzés trackback címe:

https://deviza.blog.hu/api/trackback/id/tr621180078

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

K.Balazs 2009.06.12. 07:02:40

Jó cikk, gratulálok.

B.Z. 2009.06.12. 09:53:22

Hihetetlenül jól összeszedett írás, nem lehet elégszer hangoztatni ezeket a dolgokat. Grat

Izi Fx 2009.06.12. 13:17:03

Szia Gábor!
Szívesen írnék valami okosat a bejegyzésedhez, de semmit nem tudok hozzátenni. Remélem sokan elolvassák és átgondolják a benne leírtakat!

komika 2009.06.12. 18:22:21

Szia!

Gratulálok, szépen összefoglaltad a lényeget!
Nem véletlenül veszíti el a kereskedők 90% a forexen a pénzét, hiszen nagyon nagy lelki teher elfogadni a vesztes pozíciót és bíznak benne, hogy meg fog fordulni a trend mielőtt elszállna a pénzük. Persze a stopot húzogatják egyre odébb és odébb, bizakodva.
Aki el tudja fogadni, hogy elkerülhetetlen a veszteség és szigorúan betartja a saját szabályrendszerét az beletartozhat a nyerő 10%-ba.
Én mindig azt szoktam mondani, hogy ne arra törekedjünk, hogy ne legyen vesztes pozíciónk, hanem arra, hogy minimalizáljuk azt.

Még egyszer köszi a cikket, tanulságos!

michelfx 2009.06.12. 20:18:46

Kedves Gábor!
Pontosan azokat a gondolatokat szedted össze, amelyek engem is foglalkoztatnak. Kezdőként ezekkel a problémákkal találkozom, ezeket a kérdéseket teszem fel magamnak. Gratula, jó írás volt!
süti beállítások módosítása